Fogyasztóvédelmi alapok kezdő vállalkozások számára

A fogyasztóvédelem (angolul consumer protection) napjainkban megkerülhetetlen témává vált minden olyan vállalkozás számára, amely fogyasztók részére értékesít termékeket, vagy nyújtja szolgáltatásait. Jelen cikk célja felvázolni a vállalkozások néhány olyan alapvető és megkerülhetetlen kötelezettségét, amelyek betartása már a kezdő vállalkozások részére is elengedhetetlen.

Mi is az a fogyasztóvédelmi jog?

A fogyasztóvédelmi jog azon jogszabályok, illetve jogok, valamint kötelezettségek összessége, amelyek a vállalkozások és fogyasztók között létesített jogviszonyokban általános jelleggel érvényesülnek. Ezek a szabályok legnagyobb része a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendeletben kerültek rögzítésre. Ezeken felül persze számos ágazati jogszabály tartalmaz fogyasztóvédelmi jellegű szabályozást, különös tekintettel a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényre. Tehát egy meglehetősen szerteágazó jogterületről van szó, amelyben nem csoda, ha a kezdő vállalkozó nem látja a fától az erdőt.

A fogyasztó (consumer) a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Hangsúlyozandó, hogy általánosságban ebbe a kategóriába tartoznak az embernek, azonban ha egyéni vállalkozóként vásárolunk egy vállalkozótól (akár egy másik egyéni vállalkozótól), akkor ebben a relációban nem minősülünk fogyasztónak.

Ezzel szemben a vállalkozás (business) a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

A fogyasztóvédelmi jog mibenléte

A vállalkozások a fogyasztókhoz képest jellemzően erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, így nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy fogyasztóvédelmi jogot a vállalkozások és a fogyasztók között létesülő jogviszonyokban az egyértelműen gyengébb felet, azaz a fogyasztó segítése céljából hozták létre. A fogyasztóvédelmi szabályok jellemzően széleskörű tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a vállalkozások részére annak érdekében, hogy a fogyasztó az érdekeinek leginkább megfelelő döntést tudja meghozni a szerződéseinek megkötése során. Az utóbbi évtizedekben a vállalkozások (jellemzően a nagyvállalatok) a profitjuk maximalizása érdekében számos olyan kereskedelmi gyakorlatot alakítottak ki, amelyek sértik vagy sértették a fogyasztók jogos érdekeit, így tisztességtelennek minősülnek.

A vállalkozások ugyanakkor folyamatosan törekednek az ügyfél- és vásárlóbarát arculat, valamint környezet kialakítására, továbbá ezen fogyasztói célközönségükben az elégedettség érzetének elérésére. Mindezt teszik a vevőkörük megtartása és bővítése céljából.

A vásárlónak mindig igaza van.”

Tudjuk azonban, hogy még a vásárló sem tévedhetetlen, így a sokat hangoztatott fenti idézet hétköznapok során való használata nem tűnik szerencsésnek.

Fogyasztóval kötött szerződések értelmezése

A Ptk. szabályainak megfelelően az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Ha az általános szerződési feltétel (ÁSZF) tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a kérdéses feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozásoknak nem csak az ÁSZF-e, illetőleg az egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses feltételei, hanem a fogyasztóval kötött és pontról pontra megtárgyalt minden egyes szerződéses rendelkezései tartalmaznak nem teljesen egyértelmű szabályt, akkor azokat úgy kell értelmezni, hogy azok a fogyasztóra nézve kedvezőbb eredménnyel járjanak. A vállalkozás számára tehát kiemelt fontosságú az, hogy a fogyasztóval kötendő szerződései és alkalmazásra kerülő ÁSZF-e lehetőség szerint a legpontosabban kerüljön megfogalmazásra. Ennek hiányában ugyanis egy esetleges polgári peres eljárásban a bíróság szükségszerűen a fogyasztó javára fogja értékelni a nem egyértelmű szerződési kikötéseket, ami a fogyasztó pernyertessége mellett jelentős költségek felmerülését is eredményezheti.

Az a bizonyos 14 napos elállási/felmondási jog

A Ptk. szabályai alapján nem csak a fogyasztók és vállalkozások közti szerződések esetén, hanem bármely esetben az egyik fél a szerződést megszegi és ennek következtében a másik félnek a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, akkor ez a fél elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet nem lehet visszaállítani, akkor felmondhatja azt. Ilyen esetekben a sérelmet szenvedett fél a szerződéstől való elállását, illetve a szerződés felmondását köteles indokolni, hiszen ebből derül ki az, hogy miért szűnt meg a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet ehhez képest a fogyasztók részére egy további elállási, illetve felmondási jogot biztosít. Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén illeti meg a fogyasztót ez a mindennapok során csak „14 napos felmondási jog”-ként ismertté vált jog. A fogyasztó ezen elállási jogával termék vásárlásra esetén a termék átvételétől, szolgáltatás igénybevétele esetén pedig a szerződés megkötésének napjától számított 14 napon belül veheti igénybe.

Ha a vállalkozás nem tájékoztatja a fogyasztót erről az elállási jogáról, akkor a fogyasztó elállási, illetve felmondási joga 12 hónappal hosszabbodik meg, amely a vállalkozás számára jelentős hátránnyal járhat.

Számos olyan esetkör létezik, ahol a fogyasztót nem illeti meg a 14 napos elállási/felmondási jog. Ide tartozik például a romlandó élelmiszerek árusítása, a higiéniai okokból vissza nem küldhető termékek értékesítése vagy a személyre szabott termékek értékesítésének esetköre.

Elnézést! Két hete vásároltam Önöknél. Szeretném visszaváltani ezeket a fehérneműket, mert nem jó a méret.”

Termékszavatosság

A termékszavatosság kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás közti szerződés vonatkozásában értelmezhető. A termékszavatosságot a kellékszavatossággal párhuzamba állítva lehet egyszerűen és közérthetően szemléltetni.

A kellékszavatosság szabálya egy olyan norma, amely nem csak a fogyasztó és vállalkozás közti jogviszonyra alkalmazandó, hanem a legtöbb olyan szerződéses jogviszonyra, ahol a felek kölcsönösen kötelesek bizonyos szolgáltatásokat teljesíteni a másik fél számára. Az a szerződéses fél, aki hibásan teljesít, első lépcsőben a teljesítés időpontjától számított 1 éves határidőn belül a jogosult közlésére köteles a szerződés tárgyát képező terméket vagy szolgáltatást kijavítani vagy kicserélni. Második lépcsőben a jogosult árleszállítást követelhet, vagy a hibát a kötelezett költségére kijavíthatja vagy kijavíttathatja. Amennyiben azonban a jogosult szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, a szerződéstől elállhat, illetőleg azt felmondhatja.

A termékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy a vállalkozás által a fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A Ptk. szerint ezen szabály vonatkozásában gyártónak minősül a termék előállítója és a forgalmazója is!

A termék előállítója és a forgalmazója is gyártónak minősül.”

Termékszavatossági igény érvényesítése esetén a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított 2 évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.

Fogyasztói társadalom egy olyan társadalom, ahol az egyre növekvő számú árucikkek és szolgáltatások birtoklása és használata az elsődleges kulturális törekvés, ez az egyéni boldogsághoz, társadalmi státuszhoz és nemzeti sikerességhez vezető legbiztosabb út.”

Paul Ekins

A legfontosabb tájékoztatási kötelezettségek

A Ptk. általános jelleggel minden szerződéses jogviszonyra írja elő azt, hogy a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

A fogyasztót a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.

A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni

a székhelyéről,

a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,

a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint

a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.

Fogyasztóvédelem_dr. Szendrői Dávid_dr. Babos Péter_Szendrői & babos Ügyvédi Társulás

A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az ÁSZF-ben, ÁSZF hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén ezt a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.

Tájékoztatás. Tájékoztatás. Tájékoztatás.”

A klasszikus értelemben vett üzlethelyiségben megkötött, illetve a személyesen jelenlévő felek között kötött szerződések esetén a vállalkozás köteles számos adatról, tényről és körülményről világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót, így a teljesség igénye nélkül például:

a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

a vállalkozás nevéről, a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, és az elektronikus levelezési címéről;

a teljesítés feltételeiről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;

a kellékszavatosságra, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről, feltételeiről;

határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;

a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;

a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

Az üzlethelyiségen kívül kötött, valamint a távollévők között kötött szerződések esetén a vállalkozás köteles szintén világosan és közérthető módon további körülményekről tájékoztatni a fogyasztót. Így például a vállalkozás köteles tájékoztatni

a szerződés megkötéséhez alkalmazott, távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha azzal összefüggésben az elektronikus hírközlési szolgáltató által a hívó fél számára az előfizetői szerződésben meghatározott díjon felül további díj terheli a fogyasztót, vagy a telefonhívás, üzenetküldés emelt díjas szolgáltatás igénybevételével jár;

– a fogyasztói elállási/felmondási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről;

arról, hogy a fogyasztói elállási/felmondási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;

arról, hogy ha a fogyasztó a fogyasztói 14 napos elállási/felmondási jogát a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követően gyakorolja, úgy köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit;

arról, ha a fogyasztót nem illeti meg a fogyasztói 14 napos elállási/felmondási jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti a a fogyasztói 14 napos elállási/felmondási jogát;

az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről;

arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról; stb.

Szankciók, egyéb jogkövetkezmények

Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a jogszabályban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek  figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával a következő jogkövetkezményeket állapíthatja meg:

elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését;

megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását;

határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást;

a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését;

a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottak szerinti dolgot jogosult elkobozni, és azt a jogsértést elkövető vállalkozás költségére megsemmisíteni;

a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges;

legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását;

– közzéteheti a honlapján a fogyasztóvédelmi szabályokat megsértő vállalkozások nevét és honlapjuk elérhetőségét;

fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a fogyasztóvédelmi hatóság 15.000,- Ft-tól a vállalkozás nettó éves árbevételének 5%-áig terjedő fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat. A bíróság felső mértéke a legkisebb vállalkozásoknál legfeljebb 500.000,- Ft, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknál 5.000.000,- Ft, a nagyobb vállalkozásoknál pedig akár 500.000.000,- Ft-ig, vagy 2 milliárd Ft-ig terjedhet. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság minimuma 200.000,- Ft összeg!

Mit tud nyújtani a Szendrői & Babos Ügyvédi Társulás az Ön vállalkozásának?

  • Felülvizsgáljuk a jelenleg alkalmazott ÁSZF-ét, valamint belső szabályzatait;
  • Szükség esetén elkészítjük új ÁSZF-ét, illetve belső szabályzatait;
  • Hatékony jogi képviseletet látunk el fogyasztóvédelmi hatósági, illetve peres eljárásokban.

Jelen cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Minden ügy és minden követelés egyedileg ítélhető és ítélendő meg.

2021.05.11.