Az ingatlan adásvételi szerződés főbb sarokpontjai
Miként zajlik az ingatlanvásárlás menete? Mely ponton érdemes bekapcsolódnia az ügyvédnek?
A legtöbb ember életében eljön az idő, amikor saját ingatlan – akár lakóház, akár lakás – vásárlásra szánja el magát. Az ingatlan adásvételi szerződés tárgyának értéke kiemelkedően magasabb a hétköznapi, egyéb tárgyú adásvételi szerződésekhez képest. A magasabb érték megköveteli, hogy a vevő az átlagosnál körültekintőbben járjon el, mivel anyagilag jelentős kockázat rejlik az ingatlan adásvételében.
Az ingatlan vásárlásának hosszabb folyamatát két jól elkülöníthető részre lehet osztani. Egyrészt, az ingatlan adásvételi szerződés aláírását megelőző időszak, amely már jogi következményekkel járhat. Másrészt, az ingatlan adásvételi szerződés aláírását követő időszak, amely az előre kialkudott és szerződésbe foglalt jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozik.
Az ingatlan adásvételi szerződést megelőző szakasz
Előzetes hitelbírálat
Miután a vevő meghatározta az egyéni preferenciáit, általában belekezd ingatlan hirdetések böngészésébe. A későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében hasznosnak tartjuk, hogy ezzel párhuzamosan kezdeményezzen előzetes hitelbírálatot több különböző banknál annak érdekében, hogy a jövedelmi viszonyai alapján tisztában legyen az igényelhető kölcsön összegével. Az ingatlanok személyes megtekintését megelőzően érdemes pozitív előzetes hitelbírálatot beszerezni, mivel a vevő már anyagi lehetőségeinek tudatában tehet a későbbiekben ajánlatot, vételi szándéknyilatkozatot.
Ingatlanközvetítő szerepe
Az előzetes hitelbírálatot követően a vevő felveszi a kapcsolatot a preferenciáinak megfelelő ingatlan hirdetőjével. Az ingatlanközvetői tevékenység elterjedésével egyre gyakoribbá válik, hogy a vevő és az eladó első személyes találkozására az ügyvéd előtt, az ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor kerül sor. A vevő általában jogi kapcsolatba lép az ingatlanközvetítővel azáltal, hogy a megtekintés megtörténtéről szóló nyilatkozatot aláírja. Az ingatlanközvetítők a legtöbb esetben a vevőre vonatkozóan is kötelezettségként írják elő, hogy a későbbiekben értesítse a közvetítőt az adásvételi szerződés aláírásáról. Az ingatlanközvetítő az értesítési kötelezettség megsértésének esetére akár kötbért is kiköthet. Az ingatlanközvetítő elsődleges feladata – az ingatlan bemutatása mellett – az előadónak címzett ajánlatok közlése.
Információszerzés
A vevő a megtekintés alkalmával kizárólag az ingatlan külső megjelenését látja, jogi helyzetét nem. Az ingatlant érintő jogokat és kötelezettségeket a közhiteles ingatlan-nyilvántartás tartalmazza, amely bárki számára elérhető. Vételi szándéknyilatkozat megtétele előtt elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk legalább egy nem hiteles tulajdoni lap szemlét igényelni. A tulajdoni lap hitelesen tartalmazza az ingatlan adatait, a tulajdonosainak adatait, valamint az ingatlan terheit. Társasház esetén szintén elkerülhetetlennek tartjuk a közös képviselővel történő kapcsolatfelvételt annak kiderítése érdekében, hogy az eladónak van-e fennálló közös költség tartozása a társasház felé.
Vételi szándéknyilatkozat
A vételi szándéknyilatkozat az ingatlanvásárlás egyik legfontosabb, ugyanakkor a legtöbb veszélyt magában hordozó lépése. A vételi szándéknyilatkozat, mint írásbeli nyilatkozat minősülhet tartalma szerint kötőerővel nem bíró szerződéskötési akaratkifejezésnek, illetve ajánlatnak, amely előszerződést, avagy már a végleges szerződést is létrehozhatja, amennyiben az eladó megfelelő tartalmú írásbeli elfogadó nyilatkozatot tesz. Az egyszerű vételi szándéknyilatkozat kizárólag annak kifejezésére szolgál, hogy elfogadása esetén az eladó nem tárgyal mással az ingatlan eladásáról. A felek rendszerint előleget vagy foglalót szoktak kikötni, ugyanakkor szerződés hiányában a foglaló jogkövetkezményeinek érvényesítése nem lehetséges, így ilyen esetben a foglaló visszakövetelésére kizárólag a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alkalmazandóak. Ha az ún. vételi szándéknyilatkozat tartalmazza a szerződés lényeges tartalmi elemeit – a feleket, a vétel tárgyát, a vételárat, valamint az adásvétel jogcímét –, úgy az eladótól érkezett írásbeli elfogadó nyilatkozat létrehozhatja a szerződést, illetve az előszerződést. Az előszerződés alapján bármely fél kérheti a bíróságtól, hogy a szerződést hozza létre. A bíróság által, avagy vételi szándéknyilatkozat és az elfogadó nyilatkozat alapján létrejött szerződés már kikényszeríthető jogokat és kötelezettségeket hordoznak.
„Az ún. vételi szándéknyilatkozat tartalma alapján különböző elbírálás alá eshet, amely súlyos, egyben nem kívánt következményeket is vonhat maga után.”
A veszély abban rejlik, hogy a vevő tesz egy vételi szándéknyilatkozatot, amellyel kizárólagos tárgyalópartneri pozíciót kíván magának, ugyanakkor annak tartalma és az eladói elfogadó nyilatkozat alapján – a vevő által esetlegesen nem kívántan – létrejön a szerződés, amelyet az eladó kikényszeríthet.
Az ingatlanvásárlás ezen szakaszában az alábbi tevékenységeket végezzük:
- banki ügyintézés elősegítése;
- ingatlanközvetítővel való kapcsolattartás;
- ingatlan „átvilágítása”;
- ügyfél valós akaratának megfelelő vételi szándéknyilatkozat szerkesztése.
Az ingatlan adásvételi szerződés aláírása és teljesítése
Az ingatlan adásvételi szerződés lényege
A szerződés alapján a vevő köteles a vételár teljesítésére és az ingatlan birtokának átvételére, míg az eladó köteles az ingatlan tulajdonjogának és birtokának átruházására. Az ingatlan adásvételi szerződés érvényes létrejöttéhez a törvény az írásbeliség követelményét írja elő. Ahhoz, hogy a szerződés a földhivatali eljárásban a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgálhasson, azt ügyvédi ellenjegyzéssel szükséges ellátni. Fontos kiemelni, hogy az ügyvéd az ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésekor a felek akaratának érvényre jutását mozdítja elő.
A vételár teljesítése
A szerződő felek meghatározzák a vételár teljesítésének ütemezését. A szerződés aláírásakor – rendszerint – foglaló kerül átadásra. A foglaló biztosítéki funkciót lát el, amelynek lényege abban rejlik, hogy a teljesítés meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Amennyiben a szerződés teljesítésbe megy, úgy a foglaló összege a vételárba beszámít. Ehhez képest az előleg kikötése esetén egyszerű vételárrészletről van szó, amely a vételárba szintén beleszámít. Az előlegnek nincsen a szerződés teljesítésére irányuló biztosítéki szerepe: amennyiben a végleges szerződés nem kerül megkötésre, vagy „nem megy teljesedésbe”, úgy az előleg visszajár az azt adó fél részére. A vételár egy részének kiegyenlítése általában banktól felvett jelzálogkölcsönnel történik.
„Különböző bankok, különböző tartalmi elemeket követelnek meg a végleges adásvételi szerződésben, így érdemes az adásvételi szerződés tervezetét az ügyintézés gyorsítása érdekében előzetesen megküldeni a banki ügyintéző részére.”
A bankok egységesen megkövetelik, hogy a kölcsön/hitel összegéből az utolsó vételárrészlet kerüljön finanszírozásra, továbbá a felek a folyósítást követő időszakra a szerződésben már előre lemondjanak a szerződéstől való elállási jogukról.
Birtokátruházás
A szerződés fontos része a birtokátruházásban való megállapodás és annak teljesítése. Az eladó – jogos érdekeinek védelmében – rendszerint a teljes vételár kiegyenlítését követően ruházza át az ingatlan birtokát a vevőre. A felek megállapodásra természetesen ettől eltérhet. A birtokátruházási folyamatról – a későbbi viták elkerülése érdekében – érdemes jegyzőkönyvet felvenni, amelyben rögzítésre kerülhetnek a mérőórák állásai.
Költségek
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Az illetékekről szóló törvény rögzíti az illetékfizetésre vonatkozó kedvezményeket és mentességeket. Az ügyvédi munkadíjat általában a vevő fizeti, azonban e körben a felek megállapodása az irányadó.
Az ingatlanvásárlás ezen szakaszában az alábbi tevékenységeket végezzük:
- ingatlan adásvételi szerződés és ahhoz kapcsolódó okiratok szerkesztése;
- ingatlan adásvételi szerződés véleményezése;
- kapcsolattartás a másik fél ügyvédjével;
- illetékkedvezmények és mentességek érvényesítése;
- földhivatali ügyintézés.
Ha Ön ingatlant kíván vásárolni és ügyvédi közreműködésre van szüksége, keressen minket bizalommal elérhetőségünk valamelyikén.
Jelen cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Minden ügy és minden követelés egyedileg ítélhető és ítélendő meg.
2021.07. 20.