A sportbalesetek polgári jogi megítélése
Sporttevékenység végzése során előfordulnak kisebb-nagyobb balesetek, amelyek súlyosabb sérüléseket eredményeznek, de sajnos gyakran fordulnak elő halálos kimenetelű sportbalesetek is. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben egyszerre többen sportolnak, úgy ki viseli a sportbaleset jogi felelősségét? Hogyan lehet mentesülni a felelősség alól? Sportbaleset esetén a sérült mekkora összegű kártérítésre, illetve sérelemdíjra tarthat igényt? Sportolással milyen sérülések bekövetkezéséhez járulunk hozzá? Jelen cikkben többek között a fenti kérdésekre is törekszünk választ adni.
1. Mi az a sport a jog szerint?
Amennyiben a sportbalesetek jogi megítéléséről beszélünk, először is fontos tisztázni, hogy mit is tekintünk sportnak. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) értelmező rendelkezései között nem ad útmutatást a sport szó jelentéséről, ugyanakkor meghatározza a sporttevékenység fogalmát. Eszerint sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a baleset pedig hirtelen bekövetkezett véletlen szerencsétlenség, amelyben valakit testi károsodás ér.
2. Mit értünk sportbaleset alatt?
A(z) Stv. nem határozza meg a sportbaleset fogalmát, ugyanakkor két vonatkozásban is megtalálható benne a sportbaleset kifejezés.
A sportbalesetek fogalmát sem a magyar, sem pedig az európai jogalkotók nem törekedtek meghatározni, így azok értelmezését és a felelősségi kérdések elbírálását a bíróságokra bízzák.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a sportbaleset lényegében olyan testi sérüléssel járó szerencsétlenség, amely sporttevékenység végzése során következik be.
3. A sérülés és jogkövetkezményei
A sportbalesetek során bekövetkező sérülések esetén alapvetően nem a mentális-, illetve lelki sérülések, hanem a testi sérülések jutnak az eszünkbe. Ugyanakkor szükséges figyelmet fordítani a vagyonban bekövetkező károkra is.
Az emberi test sérüléseivel a büntetőjogtudomány foglalkozik mélyebben, jellemzően annak gyógytartama (8 napon belüli avagy 8 napon túli), továbbá a gyógyulást követően fennmaradó elváltozások mentén (maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás).
A sportbalesetek során keletkezett károk megtérítésére, valamint a testi épséghez fűződő személyiségi jog megsértésére vonatkozó polgári jogi felelősségi szabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) találhatóak meg.
4. Mi a különbség a kártérítés és sérelemdíj között?
A kártérítés általános szabályának megfelelően a károkozó köteles megtéríteni az általa jogellenesen okozott kárt. A károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a magatartása nem volt felróható. A polgári jogi kártérítési felelősség megállapításának feltétele a jogellenes magatartás, a kár bekövetkezése, a magatartás és a kár közötti okozati kapcsolat, valamint a felróhatóság. A kártérítést érvényesítő félnek egy polgári peres eljárásban tehát nincsen egyszerű dolga: amennyiben a fent felsorolt 4 elem közül akár csak egyetlen fennállását nem tudja bebizonyítani, úgy a követelésének érvényesítése során könnyen alulmaradhat. A kártérítés az okozott kár mértékével egyező, és azt ellentételező pénzbeli térítés.
„A polgári jogi kártérítési felelősség megállapításának feltétele a jogellenes magatartás, a kár bekövetkezése, a magatartás és a kár közötti okozati kapcsolat, valamint a felróhatóság.”
A hétköznapi szóhasználatban „fájdalomdíjként” ismeretes a sérelemdíj. A Ptk. szerint, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ugyanakkor a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezésének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. A sérelemdíj a sérelmet szenvedett személy által elszenvedett kellemetlenséget pénzbeli megtérítésére szolgál.
A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a bíróság különös figyelmet fordít a sérelmet szenvedett személyre sérülésére, így a gyógytartam elhúzódó jellegére, az esetlegesen kialakuló maradandó fogyatékosságra, egészségkárosodásra.
A károsultnak lehetősége van arra, hogy egyidejűleg érvényesítsen kártérítés, valamint sérelemdíj jogcímén is követelést a károkozóval szemben.
5. Hogyan alakul a polgári jog felelősség sportbaleset esetén?
Amint arról fentebb szó volt, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől a kárának megtérítését az, aki a személyiségi jogainak megsértéséből kárt szenved, továbbá sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult és rögzíti továbbá azt is, hogy alapvetően minden károkozás jogellenes, kivéve például azt az esetet, amikor a kárt a károkozó a károsult beleegyezésével okozta.
A sporttevékenység űzése során bekövetkező balesetekre vetítve ez azt jelenti, hogy amennyiben az érintett bármilyen módon hozzájárult a személyiségi joga megsértéséhez, úgy alapvetően hiányzik a jogellenesség, amely akadályát képezheti a sportoló személy személyiségi jogát megsértő másik személy polgári jogi felelősségének megállapításában.
A hozzájárulást nem csak szóban, vagy írásban lehet megadni, de a sporttevékenység gyakorlásának megkezdésével ráutaló magatartással is. Felmerül a kérdés, hogy a sportoló – legyen az csupán amatőr, vagy éppen versenyző – milyen sérülések bekövetkezését kockáztatja?
A Legfelsőbb Bíróság – amely a mai magyar Kúria jogelődje – egy 1977 évben publikált döntésében, még a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései alapján vizsgálta a polgári jogi felelősség alakulását a sportbalesetek során elszenvedett sérülések vonatkozásában. Ebben a döntésben megjelenő jogeset tényállása szerint egy vitorlázó repülőgéppel végzett versenyrepüléssel kapcsolatos vontatás közben a vitorlázógép a földnek ütközött és a versenyző súlyos sérüléseket szenvedett. A Legfelsőbb Bíróság pontos megfogalmazása szerint „a sportoló mintegy beleegyezik a sporttevékenységgel együtt járó esetleges károk kockázatának viselésébe”. A hivatkozott döntésben többek között rögzítésre került, hogy „A sport fejlesztéséhez fontos társadalmi érdek fűződik; ezért államunk – különféle szervezetek útján – nagymértékben támogatja a sporttevékenységet. A sportolót kisebb-nagyobb károsodások érhetik olyan esetben, amikor egyedül végzi ezt a tevékenységet, de olyankor is, amikor a sportág jellege megkívánja többek együttműködését. A sportolással szükségképpen valóban együtt jár a károsodás bizonyos kockázata is. Éppen ezért a sportolónak eleve számolnia kell károsodásának lehetőségével. A Legfelsőbb Bíróság azonban leszögezte is, hogy ha a károsodás más személy vagy szervezet felelősségét megalapozó magatartással áll okozati összefüggésben, a felelősség kérdésében az erre vonatkozó kártérítési szabályok alkalmazásával kell dönteni.
A Fővárosi Ítélőtábla egy 2018 évben közzétett döntésének alapját képező tényállás szerint egy gyermeket úszásoktatás közben a medencében ért súlyos sportbaleset, amelynek következtében a kiskorú felperes két végleges metszőfoga letört. A baleset bekövetkezésekor az oktató és a felperes édesanyja is jelen volt, azonban a sérülés pontos oka nem volt rekonstruálható, az azt okozó ütés eredete nem tisztázódott. A Fővárosi Ítélőtábla ebben az ügyben elvi éllel rögzítette, hogy:
„aki sporttevékenységet végez – ide értve a sportoktatásban való részvételt is – vállalja a sportsérülések kockázatát; az olyanokét is, amelyeket más sportolók okoznak akár véletlenül, akár szándékosan. E kockázat felvállalása a károkozáshoz való károsulti hozzájárulás, ami a jogellenességet, ezáltal a kárfelelősséget kizárja.”
A Kúria 2023 évben egy precedensképes döntésével rámutatott arra, hogy a sportversenyen történt baleset miatt bekövetkezett kár megtérítéséért való felelősséget speciális sportjogi kártérítési szabályok hiányában a Ptk. rendelkezései alapján kell megítélni.
A Kúria egy 2026 évben közzétett precedensképes döntésével egy síbaleset folytán tovább formálta a bírósági joggyakorlatot. Ennek az ügynek a tényállása szerint az évtizedes síelői tapasztalattal rendelkező felperes 2022. december 19-én családjával egy külföldi síközpont piros jelzésű sípályáján síelt. Ugyanebben az időpontban tartózkodott a pályán a síelésben tapasztalatlan, korábban mindössze két-három alkalommal síelő alperes is. A felperes a gyér forgalmú pályán szlalomozva haladt lefelé, amikor két pálya találkozásánál az alperes jobb hátulról nekiütközött. Az ütközés következtében mindketten elestek, a felperes pedig súlyos sérüléseket, köztük agyrázkódást, kulcscsont-törést és agyi vérzéseket szenvedett. A felperest három napig külföldi kórházban kezelték, majd Magyarországra szállították, ahol 2023. január 4-én a kulcscsontját műtéti úton, implantátum behelyezésével rögzítették. Az ügyben eljárt bíróságok az alperest 1.630.000 forint és 625 euro, valamint mindezek kamatai felperes javára történő megfizetésére kötelezték. A Kúria elvi jelentőségű jogértelmezése szerint a sportoló a sport jellegadó sajátosságaiból fakadó – a sportági szabályok és az adott sporttevékenység rendszerinti gyakorlásának módja ismeretében meghatározható – sportsérülések kockázatát vállalja, ráutaló magatartással ebben a körben járul hozzá személyiségi joga megsértéséhez, és egyezik bele a károkozásba. Az ezen kívül eső, más sportoló felróható magatartása által okozott sérülések esetén a kártérítési felelősség fennáll.
A Kúria 2026 évben hozott döntésével ugyan megismétli a Fővárosi Ítélőtábla 2018 évben hozott döntése szerinti azon állásfoglalást, amely szerint a sportoló vállalja a sportsérülések kockázatát, ám felhívja arra a figyelmet, hogy a sportbalesetek kártérítési jogi megítélése során kiemelt figyelmet kell fordítani a sport jellegadó sajátosságaira is. A Kúria döntése szerint az alperes ugyan véletlenül okozta a sportbalesetet, ám a polgári jogi felelősség alól magát csak a felróhatóság hiányának bizonyításával tudta volna kimenteni. A Kúria álláspontja szerint az érintett sporttevékenység jellemzőitől függően lehet meghatározni a sportoló által vállalt kockázatok körét és erre tekintettel a beleegyezésének terjedelmét. A sporttevékenység jellegadó sajátosságainak számítanak a sportági jogszabályok, továbbá az adott sporttevékenység rendszerinti gyakorlásának módja. A Kúria szerint tehát a síelő nem vállalja annak a kockázatát, hogy a sporttevékenység végzése során egy másik síelő nekiütközik és ezáltal – akár súlyos – sérüléseket szenved.
6. GYIK- Gyakran ismételt kérdések
Amennyiben egyszerre többen sportolnak, úgy ki viseli a sportbaleset jogi felelősségét? Először is azt szükséges megvizsgálni, hogy bekövetkezett-e kár, illetve személyi sérülés. Ezt követően kell megvizsgálni, hogy a sportbalesetet okozó magatartás és a kár, illetve a személyiségi jogsérelem között van-e okozati kapcsolat. Amennyiben fennáll az okozati kapcsolat, meg kell vizsgálni azt, hogy a kifejtett magatartás jogellenes, avagy sem. A jogellenesség vizsgálata során szükséges azt is szemügyre venni, hogy a sérült személy a sporttevékenység folytatásával valamilyen formában vállalta-e a spotbaleset bekövetkezésének kockázatát. Amennyiben a sérült személy még ráutaló magatartásával sem vállalta a sportsérülés bekövetkezésének kockázatát, úgy abban kell állást foglalni, hogy a jogellenes magatartás felróható-e a károkozónak, avagy sem.
Hogyan lehet mentesülni a felelősség alól? Úgy, hogyha bizonyíthatóan nem áll fenn a kártérítési jogviszony bármely eleme, tehát akár a kár bekövetkezése, a jogellenes magatartás, a magatartás és a kár közötti okozati kapcsolat, vagy éppen a felróhatóság. A jogellenességet kizárja továbbá a károsult beleegyezése.
Sportbaleset esetén a sérült mekkora összegű kártérítésre, illetve sérelemdíjra tarthat igényt? A törvény szerint a károkozónak a károsult teljes, bizonyítható kárát meg kell térítenie. A sérelemdíj összegének meghatározása során figyelemmel kell lenni különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására. Nagy jelentősége van a sérülés fokának (pl. horzsolás, zúzódás, csonttörés, szervi károsodás), a sérülés gyógyulás időtartamának, valamint maradandó jellegének. A sérelemdíj reális mértékének meghatározása végett tanácsolt megbízható ügyvédhez fordulni.
A sportoló milyen sérülések bekövetkezését kockáztatja? A kérdést minden egyes sportágra vonatkozóan egyedileg kell megválaszolni. Labdarúgás esetében például a sportoló kockáztatja az elesésből és a másik játékosnak való ütközésből eredően a lábizmok és szalagok szakadását, ficamok kialakulását, ugyanakkor ezen a körön egyértelműen kívül esik a játékosok nézeteltérése esetén az ököllel való arconütés. Hasonló kockázatokat vállal a kosárlabdázó és a kézilabdázó is. A futó a bokája kibicsaklásának kockázatát vállalja. A boxoló, illetve a küzdősportot végző sportoló vállalja annak kockázatát, hogy a másik sportoló akár szándékosan egy ütéssel, rúgással vagy csavarással is sérülést okoz neki a sportpályán. A sportolók nem vállalják annak a kockázatát, hogy a másik játékos a sportágra vonatkozó szabályokat megszegve, a sport rendszerinti gyakorlásától eltérően okozzon számára sérülést.
Mikor forduljunk ügyvédhez sportbaleset esetén? Balesetet szenvedett személyként akkor forduljunk ügyvédhez, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen jogok illetnek meg bennünket, nem tudjuk, hogy mekkora összegű sérelemdíjra vagyunk jogosultak vagy a károkozó elzárkózik a kártérítés vagy sérelemdíj fizetése elől. Balesetet okozó személyként mindenképpen érdemes ügyvédhez fordulnunk, amennyiben a károsult fenyegető, zaklató magatartást tanúsít, vagy eltúlzott mértékű követelést kíván érvényesíteni velünk szemben.
Összegzésképpen megállapítható, hogy minden egyes sportbalesettel kapcsolatos polgári jogi felelősség eldöntése során alaposan meg kell vizsgálni az összes releváns körülményt, így különösen figyelemmel kell lenni a sportági szabályokra, valamint az adott sporttevékenység rendszerinti gyakorlásának módjára.
Amennyiben Ön akár sportbaleset vagy egyéb baleset áldozatává vált, vagy bármilyen baleset okozója, forduljon hozzánk bizalommal!
Jelen cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Minden ügy és minden követelés egyedileg ítélhető és ítélendő meg.
2026.11.10.