A felszámolási eljárás – Mit tehetek? Ügyvédi összefoglaló
A felszámolási eljárás olyan polgári nemperes eljárás, amelynek célja a hitelezők követeléseinek törvényben meghatározott módon való kielégítése a fizetésképtelen adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése során. A pénzkövetelések érvényesítésének ezen formája célravezető lehet, amennyiben az adós gazdálkodó szervezet motivált a vállalkozása (cége) működésének fenntartásában. Adósként a felszámolási eljárás egy olyan rémálomhoz hasonlítható, amelyből az ember szeretne minél hamarabb felébredni.
Követelések érvényesítése témában korábbi cikkünket itt érheti el.
A felszámolási eljárásban mindig részt vesz a bíróság (törvényszék), az adós gazdálkodó szervezet, a hitelező(k), valamint a felszámoló. Amennyiben a bíróság felszámolóként gazdasági társaságot rendel ki, úgy a gazdasági társaság részéről felszámolóbiztosként egy természetes személy (azaz egy hús-vér ember) jár el a felszámolói feladatok ellátására. Egyes esetekben a felszámolási eljárásban vagyonfelügyelő, továbbá ideiglenes- valamint rendkívüli vagyonfelügyelő is részt vehet.
Csődeljárás vagy felszámolási eljárás?
A felszámolási eljárás és a csődeljárás nem ugyanaz. A csődeljárás szintén egy polgári nemperes eljárás, amelynek során az adós gazdálkodó szervezet fizetési haladékot kap annak érdekében, hogy megkísérelje a valós csődöt elkerülni és részben vagy egészben kifizesse a tartozásait. A két eljárás között talán az egyik legfontosabb különbség az, hogy a csődeljárásban az adós gazdasági társaság a vagyonfelügyelővel szorosan együttműködve folytathatja a gazdasági tevékenységét. Ezzel szemben a felszámolási eljárásban teljes egészében a felszámoló veszi át az adós irányítását. A csődeljárás nem vált elterjedté, ugyanis hazánkban egyrészt az adós társaságok visszaélésszerűen, jellemzően a fizetési kötelezettségeik elnyújtására, időhúzásra használták. Másrészt a hitelezők gyakran nem mutatnak a csődeljárás céljának eléréséhez szükséges rugalmasságot.
Ezek az eljárások bonyolultak és számos buktatót hordoznak magukban. Ezért érdemes minél hamarabb rátermett, megfelelő gazdasági és pénzügyi ismeretekkel rendelkező ügyvédhez fordulni.
A felszámolási eljárás megindítása
Amennyiben az adóssal szemben fennálló követelés szerződésen vagy elismert tartozáson alapul, a felszámolási eljárást megelőzően célszerű az adóst tértivevényes felszólítólevél megküldésével felszólítani a teljesítésre. A felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, továbbá azt a végső határidőt (póthatáridőt), amelynek elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást.
A felszámolási eljárás megindulhat akár hivatalból, akár az adós, a hitelező, a végelszámoló kérelmére, de akár a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a cégbíróság értesítése alapján is.
A felszámolási eljárás megindítását az adós székhelye szerint illetékes törvényszéktől lehet kérni. A felszámolási eljárásban a kérelmező számára a jogi képviselet, azaz ügyvéd meghatalmazása kötelező. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemhez kötelező csatolni különösen a törvényi feltételeknek megfelelő felszólító levelet és a levél adós részére való megküldését tanúsító igazolást (tértivevényt). A kérelemhez többek között csatolni kell a felszámolási eljárás illetékének megfizetését tanúsító igazolást, valamint az adós utoljára közzétett éves beszámolóját is. A felszólító levélben foglaltakhoz hasonlóan a kérelemben is meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját, továbbá mindezeken felül annak rövid ismertetését, hogy a hitelező az adóst miért tartja fizetésképtelennek.
Amennyiben akár a felszólító levél, akár az eljárás megindítása iránti kérelem nem tartalmazza a minimális törvényi feltételeket, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja.
A felszámolás elrendelése
A bíróság az adós felszámolását végzésével akkor rendeli el, ha megállapítja az adós fizetésképtelenségét.
A bíróság különösen akkor állapítja meg az adós fizetésképtelenségét, ha a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 (húsz) napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta és az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem teljesítette. A bíróság a felszámolási eljárást abban az esetben is elrendeli, ha az adós a jogerős bírósági határozatban vagy fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül nem egyenlítette ki a tartozását, vagy az adóssal szembeni végrehajtás eredménytelen volt.
Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról az adóst haladéktalanul értesíti. Sajnos a „haladéktalanul” való értesítés jelen cikk megírásának időpontjában 3-8 hét időtartamot jelent, amelynek oka feltételezhetően részben a bíróságok leterheltsége, részben a munkaerőhiány lehet. Megfelelő ügyvédi közreműködéssel az eljárás gyorsítható.
Az adósnak a bíróság értesítésétől számítva 8 napja van arra, hogy nyilatkozzon a hitelező kérelméről. Ha az adós ebben a 8 napos határidőben nem nyilatkozik, a fizetésképtelenségének tényét vélelmezni kell és a bíróság nem dönthet másként: megállapítja az adós fizetésképtelenségét és elrendeli a felszámolását. Az adósnak az említett 8 napos határidőben lehetősége van 45 napos fizetési haladékot kérni, amelyet a bíróság abban az esetben engedélyezhet, ha a felszámolási eljárást nem előzte meg csődeljárás.
A felszámolási eljárás megindításának közzététele
Nagyon fontos kiemelni, hogy a felszámolást elrendelő végzés nem egyezik meg a felszámolás megindításának közzétételét elrendelő végzéssel!
Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A bíróság a felszámolót egy automatizált „felszámoló kijelölő program” alkalmazásával jelöli ki.
Az adós oldaláról lehetőség adódik a felszámolást elrendelő végzéssel szemben fellebbezés előterjesztésére, amellyel a felszámolás megindításának közzététele egyrészt elodázható, másrészt idő nyerhető a tartozás rendezésére.
A felszámolási eljárásban az egyik legfontosabb dátum a felszámolás kezdő időpontja, amelytől a legtöbb határidő számítandó.
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolás megindításának közzétételét elrendelő végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja.
A felszámolás közzétételét elrendelő végzésben kerülnek rögzítésre a hitelezők követeléseinek bejelentéséhez szükséges adatok. A felszámolás kezdő időpontjától az adós gazdálkodó szervezet törvényes képviselői (ügyvezetői) elveszítik cégjegyzési jogosultságukat. Ez azt jelenti, hogy az adós feletti irányítási jogosultságok összességét a felszámoló szerzi meg, így ettől az időponttól számítva az adós ügyvezetői az adós nevében nem írhatnak alá és még az adós saját bankszámlái feletti rendelkezési jogukat is elveszítik!
A hitelezői követelések bejelentése
A felszámolás közzétételét elrendelő végzés közzétételétől a hitelezők számára 40 (negyven) illetve 180 (száznyolcvan) nap áll rendelkezés a követelésük bejelentésére.
Nagyon fontos az, hogy egy hitelező hiába kezdeményezte a felszámolási eljárás megindítását az adóssal szemben, az még nem minősül a követelése felszámolási eljárásban való bejelentésnek! A hitelezők – ideértve a felszámolási eljárást kezdeményező hitelezőt is – számára a felszámolás közzétételét elrendelő végzés közzétételétől számítva 40 (negyven) illetve 180 (száznyolcvan) nap áll rendelkezésre a követelésük bejelentésére.
A követeléseket a felszámoló részére kell igazolható módon bejelenteni. A 40 (negyven) napon belül megküldött a 180 (száznyolcvan) napon belül megküldött követelések kielégítését megelőzően kell kielégíteni az adós gazdálkodó vagyonából. Ezért szokták a 40 napon belül bejelentett követeléseket „biztosított követeléseknek”, a 180 napon belül bejelentett követeléseket pedig „nem biztosított követeléseknek” hívni. Aki ezen 180 napos határidőben nem jelentette be a követelését a felszámoló részére, az utólag már futhat a pénze után, ugyanis ez a határidő jogvesztő.
A törvény szerint a felszámolónak a bejelentett követeléseket csoportokba kell sorolnia. Az egyes csoportokba tartozó követeléseket a törvény szerinti sorrend figyelembevételével kell kielégíteni. Ennek megfelelően például először a felszámolási eljárás költségeit, majd a tartásdíj és járadékjellegű követeléseket, ezt követően a kártérítésből és sérelemdíjból eredő követeléseket, majd az adók módjára behajtható köztartozásokat, aztán az egyéb követeléseket, és csak ezután következhetnek a kamatok és pótlékok. Mindezeken felül különböztetjük meg az előző bekezdés szerinti biztosított és nem biztosított követeléseket.
Egyezség a felszámolási eljárásban
Ha a felszámolási eljárást nem előzte meg kényszertörlési eljárás, a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap elteltét követően, a zárómérleg benyújtásáig a hitelező(k) és az adós a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor egyezséget köthetnek. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja. A bíróság a felszámolási eljárást pedig megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.
Ilyen módon az adós gazdálkodó szervezet megmenthető.
Az ideiglenes vagyonfelügyelő
A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. Ennek az a feltétele, hogy a hitelező
- későbbi kielégítése veszélyben legyen,
- a követelés létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirat vagy teljes bizonyítóerejű magánokirat igazolja; továbbá
- a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő díját helyezze bírósági letétbe.
Az ideiglenes vagyonfelügyelő gondoskodik az adós vagyonának megőrzéséről: Az adós gazdálkodó szervezet vezetője – az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően – a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is.
Az egyszerűsített felszámolás
Ha az adós gazdálkodó szervezet korábbi törvényes képviselői (ügyvezetői) a felszámoló felszólítására nem adták át a felszámoló részére az adós iratait (például könyvelési iratanyagot, szerződéseket) vagy az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő – és emiatt a felszámolás technikailag lebonyolíthatatlan -, akkor a felszámoló egyszerűsített felszámolás lebonyolítása iránti kérelmet terjeszt a bíróság elé. Ehhez a felszámoló írásbeli jelentést készít és javaslatot nyújt be a bírósághoz az adós vagyonának és be nem hajtott követeléseinek adósok között történő felosztására. Ezzel a javaslattal szemben kifogást lehet előterjeszteni. Amennyiben azonban kifogást nem terjesztenek elő, vagy a kifogás elutasításra kerül, a bíróság elrendeli az adós vagyonának a felosztását, valamint az adós jogutód nélküli megszüntetését és a felszámolási eljárás befejezését.
A cég vezetője köteles helytállni a cég tartozásaiért?
A mögöttes felelősség megállapítása iránti per
Akár a hitelező, akár a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és emiatt az adós gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.
A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követően bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy az ebben a perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.
Kiemelendő, hogy a mögöttes felelősség megállapítása iránti, illetőleg az adós volt vezetőinek a tartozások utáni helytállásra kötelezésre irányuló peres eljárást nem csak az adós cégkivonat szerinti ügyvezetője vagy tulajdonosa ellen lehet megindítani. Az ilyen peres eljárásokat az adós gazdálkodó szervezet mögött, a háttérben elhelyezkedő, a bírósági joggyakorlat által is ismert „árnyékvezetők” ellen is meg lehet indítani. Ehhez szükséges azonban bizonyítékokkal rendelkezni arra vonatkozóan, hogy valójában „árnyékvezetők” látták el az adós gazdasági tevékenységének szervezését.
A felszámolási eljárás költségei
A felszámolási eljárás kezdeményezésének illetéke jelenleg 80.000,-Ft (nyolcvanezer forint).
A követelés bejelentésével egyidejűleg meg kell fizetni a bíróság gazdasági hivatal részére a követelés bejelentésének díját, valamint a felszámoló részére a költségátalányt. A követelés felszámoló részére való bejelentésének díja a követelés tőkeösszegének 1%-a, de legalább 5.000,-Ft (ötezer forint), legfeljebb 200.000,-Ft (kettőszázezer forint). A költségátalány összege a követelés tőkeösszegének 0,5%-a (fél százaléka). A költségátalány összegét a felszámoló az adós vagyonának felkutatására, illetve a vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggésben felmerülő költségek kiegyenlítésére használhatja fel.
Ha a hitelező ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kéri, akkor a hitelezőnek jogi személyiség nélküli adós (pl. társasház) esetén nettó 400.000,-Ft, jogi személyiséggel rendelkező adós (pl. Kft.) esetén nettó 600.000,-Ft összeget kell bírósági letétbe helyeznie.
Ügyvédi közreműködés
Akár a felszámolási eljárások felgyorsítására, akár az ügymenet elé akadályok gördítésére is számos ponton mutatkozik lehetőség. A Szendrői & Babos Ügyvédi Társulás az ügyvédi közreműködés során vállalja a jogi tanácsadást, a szükséges okiratok elkészítését és a jogi képviselet ellátását akár a hitelezői, akár az adósi oldalon. Ennek keretében ellátjuk:
- a követelés alapját képező iratok tanulmányozását;
- a törvénynek megfelelő fizetési felszólítás elküldését;
- jogi tanácsadást;
- egyezségi tárgyalások lebonyolítását;
- felszámolás iránti kérelem elkészítését és benyújtását;
- beadványok és egyéb okiratok szerkesztését.
- július 03.