Szívesen állunk Ügyfeleink rendelkezésére az alábbi szakterületeken:
(Kérjük válasszon a szakterületek közül.)
Büntetőeljárások
A büntetőeljárás a nyomozó hatóság, az ügyészség, valamint a bíróság az elkövető személyének, illetve büntetőjogi felelősségének, valamint büntetés kiszabásának érdekében végzett cselekményeinek összessége. A büntetőeljárásban résztvevő személyek (például terheltek, sértettek, tanúk, szakértők) jogai és kötelezettségei a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben kerültek meghatározásra. Amennyiben Ön büntetőeljárásban akár terheltként, akár sértettként vagy tanúként érintett, jogosult a törvényes jogait illető megfelelő tájékoztatásra. Álláspontunk szerint egy büntetőeljárással kapcsolatban érdemes minél hamarabb (már a nyomozati szakasz során) ügyvédhez fordulni az érintett jogainak és érdekeinek megfelelő érvényesítése érdekében. Előfordulnak olyan esetek, amikor valakit tanúként idéznek az eljárásban, de már gyanúsítottként hagyja el a rendőrség épületét. Amennyiben valaki korábban – akár ügyvéd nélkül – tett már nyilatkozatot vagy vallomást a büntetőeljárásban, utóbb általában annak már kitörölhetetlen nyoma marad, amely később hosszantartó fejfájást okozhat. Büntetőügyekben jelentős tapasztalattal rendelkezünk különösen kábítószer-, erőszakos-, vagyoni elleni-, köznyugalom elleni-, közbizalom elleni, valamint gazdasági bűncselekmények vonatkozásában.
szakterületek
Céges ügyek
A céges ügyeket más szóval társasági ügyeknek is szokták nevezni. A jelenlegi törvényi szabályozás a gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft, Zrt. és Nyrt.) létesítő okiratának írásba foglalását, illetve a létesítő okirat módosításával járó változások bejegyzéséhez szükséges okiratok közokiratba foglaláshoz vagy ügyvédi ellenjegyzéshez köti. A vállalkozni kívánó személyek gazdasági tevékenységük hatékonyságának növelése érdekében gyakran létesítenek gazdasági társaságokat, amelyek keretében rendelkeznek különösen a tevékenységüket érintő döntések meghozatalának, valamint a profit felosztásának szabályairól. Szolgáltatásaink közé tartozik társasági ügyekkel kapcsolatos okiratszerkesztés, jogi képviselet céges peres eljárásokban, továbbá problémás társaság taggyűlések lebonyolítása.
Családjogi ügyek
A családjogi jogviták közé soroljuk többek között a házasság felbontását, a házassági közös vagyon megosztását, a gyermekek feletti szülői felügyeleti jog megváltoztatását, valamint a tartásdíjjal kapcsolatos jogvitákat. A házasság felbontásának járulékos kérdései közé tartozik a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint a házastársi tartás. A törvényi szabályoknak megfelelően a házastársak főszabály szerint közös vagyonszerzők, tehát közöttük a közszerzeményi rendszer szabályai alkalmazandóak a házassági életközösség ideje alatt szerzett vagyonra vonatkozóan. A házastársak írásos megállapodása alapján vagyoni viszonyaikra kiköthetik a vagyonelkülönítési rendszer alkalmazását, amely alapján önálló, elkülönült vagyonszerzőkké válnak. Amennyiben házassága visszafordíthatatlanul megromlott, forduljon hozzánk bizalommal a házasság felbontása, illetve a házassági közös vagyon megosztása ügyében peren kívüli megállapodás lebonyolítása, avagy peres képviselet ellátása végett!
Devizahitel szerződések
A deviza alapú vagy devizában nyilvántartott hitelszerződések legfőbb jellemzője, hogy az adós a törlesztőrészleteket a törlesztés időpontjában fennálló deviza eladási árfolyamon köteles teljesíteni. A 2008 évben kezdődött pénzügyi válság vezetett oda, hogy a devizahitel szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek akár kétszeresére is emelkedtek. Kiforrott tapasztalattal rendelkezünk a devizahitel szerződések rendezése körében. Az egyes szerződéstípusok érvénytelenségét a bíróságok már megítélték, azonban minden ügy más és más. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy az adós a szerződéskötéskor milyen tartalmú tájékoztatást kapott az árfolyamkockázat vonatkozásában. Amennyiben a szerződés érvénytelensége iránti per eleve nem vezetne eredményre, úgy a bankok és követeléskezelők felé tett egyezségi ajánlat kidolgozásában tudunk segítséget nyújtani.
Fizetésképtelenség
A fizetésképtelenségi jog területéhez tartozik a csődeljárás és a felszámolási eljárás. A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Fizetésképtelenségi eljárásokban vállaljuk adós cégek, valamint hitelezők jogi képviseletének ellátását.
Ingatlanügyek
Az ingatlanokra vonatkozó jogokat és tényeket közhiteles hatósági nyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében – ha az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) eltérően nem rendelkezik – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn. A leggyakrabban előforduló, ingatlant érintő ügyletek közé tartozik az adás-vétel, ajándékozás, földhaszonbérlet, életjáradéki szerződés, tartási szerződés, bérleti szerződés, használati megállapodás, valamint lízingszerződés.
Pénzkövetelések érvényesítése
Ahogy korábban is, manapság is gyakran előfordul az, hogy valaki tartozik nekünk, ám ezt a tartozást „nem tudjuk rajta szép szóval behajtani”. Az ilyen esetekben célszerű ügyvédhez fordulni, aki megfelelő tartalmi elemeket magában foglaló ügyvédi felszólító levélben felhívja az adóst a tartozásának rendezésére. Amennyiben az ügyvédi felszólítás eredménytelen lenne, a következő lépés a fizetési meghagyásos eljárás, amely az adós ellentmondásától avagy annak elmaradásától függően vagy végrehajtás alapjául szolgáló okiratot eredményez, vagy pedig polgári perré alakul. Az esetleges polgári peres eljárásban a feleknek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell bizonyítaniuk az állításaik valóságtartalmát.
Szellemi tulajdonjog
A szellemi tulajdonjog területéhez tartozik a szerzői jog, a szabadalmi jog, a védjegyjog, az üzleti titok és a know-how, a formatervezési minta, a növényfajta oltalom, valamint több egyéb jogterület. A védjegy olyan árujelző, amely az egyes áruk, illetőleg szolgáltatások azonosítására, egymástól történő megkülönböztetésére, valamint a fogyasztók tájékozódásának elősegítésére szolgál. A védjegy – mint egy termék, szolgáltatás avagy maga a vállalkozás arculatának hordozója – kulcsszerepet játszik a gazdasági versenyben. A szabadalom tulajdonosa kizárólagosan jogosult a találmány hasznosítására, illetve másnak a hasznosításra való feljogosítására. Találmánynak minősül a termékre vagy eljárásra vonatkozó új műszaki megoldás. Szolgáltatásaink közé tartozik a fentieket érintő jogi tanácsadás, valamint lajstromozások során, illetőleg peres, valamint peren kívüli jogvitákban való jogi képviselet ellátása.
Szerződések
„Pacta sunt servanda” (A megállapodásokat be kell tartani), tartja az ősi jogelv. A szerződések jogokat és kötelezettségeket keletkeztetve az azokat megkötő felekre egyfajta törvényként vonatkoznak. A szerződéseknek számos fajtája létezik az egészen egyszerű kölcsönszerződéstől a bérleti szerződésen át a már jóval bonyolultabb konstrukciót feltételező hitel-, vagy éppen lízingszerződésekig. Szerződést kötünk a BKK Zrt.-vel akkor, amikor felszállunk a fővárosban közlekedő villamosra, vagy amikor a sarki kisboltban fűszereket vásárolunk a szombati ebédhez, de akkor is, amikor megtakarításunkból kölcsönadunk egy barátunknak. A legtöbb esetben a szerződéseinket nem írásban, hanem szóban, vagy utaló magatartással kötjük meg. Érdemes azonban a szerződéseink megkötésekor gondolni a jövőre és egyes esetekben ragaszkodni a szerződés írásba foglalásához.
Társasházi ügyek
Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A társasházi ügyek túlnyomó többségében a közgyűlés összehívásának szabályszerűségével, határozatképességével, illetve a közgyűlési határozatok meghozatalához szükséges szavazati aránnyal kapcsolatos viták alakulnak ki és kerülnek bíróság elé.
Versenyjog
A versenyjog területéhez tartozik a gazdasági versenyt befolyásoló állami támogatások joga, a tisztességtelen piaci magatartásokra vonatkozó szabályozás, a versenyjogi fogyasztóvédelem, valamint a trösztellenes szabályozás. A versenyjogot illetően elsősorban a tisztességtelen piaci magatartások rendelkezünk releváns tapasztalattal. Ide tartoznak különösen a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményébe ütközően folytatott gazdasági tevékenységek; a termékeknek vagy szolgáltatásoknak a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel történő előállítása, forgalmazása vagy reklámozása, továbbá olyan név, árujelző vagy egyéb megjelölés használata, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.